A mérés rendben volt – aztán jött az autó alja

Egy kedvező eredmény, ami majdnem elég lett

Használt elektromos autónál könnyű abba a hibába esni, hogy egy kedvező műszeres eredmény után kipipáljuk az egész autót. Pedig egy jó mérés mindig csak arra a kérdésre válaszol, amelyre az adott mérési módszert kitalálták.

Ennél a néhány éves, körülbelül 40 ezer kilométert futott Mazda MX-30-nál a karosszéria festékréteg-vastagságának ellenőrzése megnyugtató eredményt adott. A külső elemeken rögzített értékek 72 és 114 mikrométer között mozogtak, feltűnően magas, többrétegű javítófényezésre utaló mérési eredmény nem szerepelt a jegyzőkönyvben.

Ha az átvizsgálás itt véget ér, az autó könnyen jó vételnek tűnhetett volna.

Az emelős átvizsgálásnál azonban egészen más kép fogadott bennünket: az akkumulátor környezetében található alsó védőburkolat erősen horzsolt volt, egy része pedig kiszakadt és elvált a helyéről.

Ez volt az a pont, ahol a vevő úgy döntött, nem vásárolja meg az autót.

Mit mutatott meg a mérés – és mit nem?

A mellékelt jegyzőkönyv festékréteg-vastagságmérés eredménye. Arra alkalmas, hogy segítsen felismerni a korábban újrafényezett vagy javított külső karosszériaelemeket.

A riport alapján a vizsgált külső elemeken egységes, gyári jellegű értéktartomány látszott. Ez kedvező eredmény, de nem bizonyítja, hogy az autó alja, a futómű, az akkumulátor környezete vagy a nagyfeszültségű rendszer sérülésmentes.

A festékrétegmérő nem látja az alsó burkolatok sérüléseit, az autó alját ért felütéseket, az akkumulátorház esetleges deformációját, a rögzítési pontok és tömítések állapotát, a burkolat mögötti alkatrészeket — és azt sem, hogy jutott-e víz, sár vagy útsó egy korábban zárt területre.

Mit lehet biztosan megállapítani a fotókból?

A fényképeken kiterjedt horzsolások, anyagleválás és egy szabálytalan szakadás látható az akkumulátor környezetében lévő alsó védőburkolaton.

A képek alapján ugyanakkor nem lehet felelősen kijelenteni, hogy maga a nagyfeszültségű akkumulátor fémháza is átszakadt, hogy a cellák megsérültek, hogy nedvesség jutott az akkumulátorba, vagy hogy az autó közvetlen tűzveszélyt jelentett.

Ehhez a burkolatok szakszerű megbontására, az akkumulátorház és a rögzítések ellenőrzésére, valamint nagyfeszültségű járművekre felkészült szakember vizsgálatára lett volna szükség.

A fotók tehát nem bizonyítanak akkumulátorhibát. Azt bizonyítják, hogy olyan mechanikai sérülés volt jelen az akkumulátor környezetében, amelynek eredete és teljes kiterjedése az adásvétel előtt nem volt ismert.

Miért nem jelentéktelen egy kiszakadt alsó burkolat?

A Mazda saját MX-30 ismertetője szerint az akkumulátort nagy szilárdságú anyagok és merev keret védik, az elektromos rendszer pedig külön védőburkolati struktúrát kapott. A gyártó azt is leírja, hogy az akkumulátormodul aljához kapcsolódó hőcserélő a hűtőrendszer része.

Ez megmutatja, hogy az autó alján lévő elemek nem pusztán esztétikai takarások: a nagyfeszültségű rendszer mechanikai és környezeti védelmének részei.

Az ENSZ EGB 100. számú előírása az elektromos járművek akkumulátorrendszerénél többek között a mechanikai integritást, a rezgésállóságot, a vízhatások elleni védelmet és az elektromos szigetelés fennmaradását is biztonsági kérdésként kezeli.

Az első kockázat: nem ismert, mi okozta

Egy ilyen sérülést okozhat felütés, úton fekvő tárgy, padka, rosszul megválasztott emelési pont vagy más mechanikai behatás.

A probléma az, hogy kívülről nem feltétlenül látható, mekkora erőhatás érte a járművet. A burkolat elnyelhetett egy kisebb ütést, de az is előfordulhat, hogy a sérülés mögött további deformáció, meglazult rögzítés vagy sérült tömítés található.

Amíg ezt nem ellenőrzi hozzáértő szakember, a kockázat nem számszerűsíthető.

A második kockázat: víz, útsó és szennyeződés

Az alsó védőburkolat feladatai közé tartozhat a felverődő víz, sár, kavics és útsó távoltartása is. Ha a burkolat kiszakad, a mögötte lévő terület nagyobb környezeti terhelést kaphat.

Ez nem jelenti automatikusan azt, hogy víz került az akkumulátorba. A nagyfeszültségű akkumulátor külön zárt házzal rendelkezik. A szakadás miatt azonban ellenőrizni kellene, hogy a mögöttes burkolatok, csatlakozások, tömítések és az akkumulátorház érintetlenek maradtak-e.

A harmadik kockázat: a műszerfal csendje nem bizonyíték

Egy elektromos autó hibamentes kijelzője vagy normális működése nem zár ki minden mechanikai sérülést.

A vezérlőrendszer jellemzően azokat a problémákat érzékeli, amelyekhez megfelelő szenzor vagy mérhető elektromos eltérés tartozik. Egy sérült külső burkolat, kezdődő korrózió, meglazult rögzítés vagy helyi deformáció nem feltétlenül hoz létre azonnal hibakódot.

A negyedik kockázat: a garancia nem automatikus védőháló

A Mazda az MX-30 nagyfeszültségű akkumulátorára az európai tájékoztatókban nyolcéves, legfeljebb 160 000 kilométeres akkumulátorgaranciát közöl.

Ebből azonban nem következik, hogy egy külső mechanikai behatásból származó sérülés javítását automatikusan a gyártó fizeti. A garancia jellemzően gyártási és anyaghibákra vonatkozik; egy konkrét sérülés fedezetéről mindig a vonatkozó garanciafeltételek és a márkaszerviz vizsgálata alapján lehet dönteni.

Ebben az esetben vásárlás előtt írásos márkaszervizi állásfoglalásra lett volna szükség arról, hogy pontosan melyik alkatrész szakadt ki, érintett-e az akkumulátorház, elegendő-e a külső burkolat cseréje, kell-e tömítettségi vagy szigetelési ellenőrzés, és hogy a sérülés befolyásolja-e az akkumulátorgaranciát.

Ilyen dokumentum nélkül a „garanciális az autó" állítás nem oldja fel a kockázatot.

Az ötödik kockázat: a javítás terjedelme előre nem ismert

A legjobb eset az, hogy csak egy cserélhető alsó védőelem sérült meg, miközben az akkumulátorház, a hűtés, a tömítések és a rögzítési pontok épek.

A rosszabb eset az, hogy a burkolat mögött további sérülés található. Ilyenkor a javítás nem feltétlenül áll meg egy műanyag vagy kompozit panel cseréjénél.

Az ismeretlen javítási költség különösen használt elektromos autónál jelentős kockázat, mert a nagyfeszültségű rendszer javításához speciális képzettség, munkavédelmi eljárás és típusismeret szükséges.

Miért volt racionális döntés nem megvenni?

A vevő nem azért állt el a vásárlástól, mert a fotók bizonyították volna az akkumulátor meghibásodását. Azért nem vásárolta meg az autót, mert a feltárt sérülés mellett túl sok fontos kérdés maradt megválaszolatlanul.

Nem állt rendelkezésre dokumentált magyarázat a sérülés eredetére, megbontás utáni állapotfelmérés, írásos márkaszervizi vélemény, javítási árajánlat, illetve egyértelmű garanciális állásfoglalás.

Ilyen helyzetben a vásárló nem egy ismert hibájú autót vesz meg ismert javítási összeggel. Egy ismeretlen kiterjedésű kockázatot vásárol meg. Ez lényeges különbség.

Milyen feltételekkel lehetett volna újragondolni a vásárlást?

Az autó nem feltétlenül javíthatatlan vagy veszélyes. A vásárlás akkor válhatott volna ismét mérlegelhetővé, ha az eladó vállalja a következő lépéseket.

• Az alsó burkolat szakszerű eltávolítását.
• Az akkumulátorház és a rögzítési pontok dokumentált ellenőrzését.
• A szükséges nagyfeszültségű biztonsági vizsgálatokat.
• A sérült alkatrészek gyári előírás szerinti cseréjét.
• Az elvégzett javítás számlával és fényképekkel történő igazolását.
• Valamint a garancia fennmaradásáról szóló írásos megerősítést.

A tanulság: a jó mérés nem egyenlő a jó autóval

Ebben az esetben a festékréteg-vastagságmérés kedvező eredményt adott. Ez értékes információ volt, csak nem a teljes történet.

Az autó aljának átvizsgálása olyan problémát mutatott meg, amelyet sem a szép karosszéria, sem az egységes fényezési értékek, sem a hibamentes műszerfal nem tudott volna kizárni.

Használt elektromos autó vásárlásakor ezért három külön kérdést kell feltenni: milyen állapotban van a karosszéria; mit mutatnak az akkumulátor és a vezérlőrendszer adatai; és fizikailag sértetlen-e az akkumulátor környezete, védelme és rögzítése.